Korábban már említettem (ebben a cikkben), hogy hazánkban is életbe lépett a EU 5 AML irányelv, ami itthon a Pmt.-be került átvezetésre és az ügyfélazonosítás, illetve a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni intézkedések témakörrel foglalkozik. Mindez azért fontos, mert így a Pmt. definiál két olyan új területet, ami érinti a kriptopénz alapú vállalkozásokat is. Ezek:
- virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó,
- letétkezelő pénztárca-szolgáltatók.
Ezen vállalkozásoknak már teljesíteniük kellett a kijelölt személy regisztrációját; aki ezt esetleg nem tett még meg, az ezt a VPOP_KSZ17 v. 1.5. űrlapon tudja megtenni. (-link-)
Nemrégiben végre megjelent a típusszabályzat is, amit figyelembe véve mindenkinek el kell készítenie a saját belső ügyfélazonosítási és pénzmosás illetve terrorizmus elleni intézkedéseket tartalmazó szabályzatát.
A típusszabályzat a virtuális és törvényes fizetőeszközök kapcsán ezen a linken érhető el.
Mindettől függetlenül néhány fontos észrevétel a szabályzat alapján, amit érdemes mindenkinek észben tartania, függetlenül attól, hogy ilyen szolgáltatásokat nyújt avagy használ.
Igen régóta mizéria a Pmt kapcsán az “anyja születési neve” rögzítése, hiszen ez bár Mo-n kötelező, de az országhatárokon túl nyújtott szolgáltatások esetén igen ferde szemmel néznek a szolgáltatóra, ha ilyen adatot kér ügyfelétől. Ennek kapcsán a következő értelmező kitétel kerül a típusszabályzatba:
A születési családi és utónév, az állampolgárság és az anyja születési neve adatok ellenőrzése mellőzhető, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat azt nem tartalmazza.
A lakcím és tartózkodási hely témájában is feloldja a régóta fennálló értelmezési problémát az új típusszabályzat. A problémát az adja, hogy míg a hazai Pmt. kötelezővé teszi az ügyfél lakcímének, illetve tartózkodási helyének azonosítását, addig a nemzetközi joggyakorlat ezt a fajta azonosítást nem igazán ismeri és alkalmazza. Ennek okán pl. nálunk az INLOCKnál igen komoly kalandot okoz egy-egy harmadik országból származó ügyfél lakcímének azonosítása, amit általában kizárólagosan közüzemi számlákkal, vagy bankszámla kivonatokkal tudtunk eddig megoldani. Az új típusszabályzat azonban szükségtelenné teszi ezt, hiszen:
a) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, ez utóbbit abban az esetben, ha a lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található;
b) külföldi állampolgár természetes személy úti okmánya vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya, magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolványa, amennyiben lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található.
Ennek értelmében, csak akkor kell lakcímet igazoltatni, ha az ügyfél magyar állampolgár, illetve, ha olyan külföldi állampolgár, aki magyarországi lakcímmel/tartózkodással rendelkezik. Ez lényegesen egyszerűbbé teszi a jelenlegi gyakorlatot.
Talán a legfontosabb pontja a típusszabályzatnak, hogy végre pontosan definiálja az ügylet és az üzleti viszony fogalmát, illetve az ügyfélazonosításhoz kapcsolódó összeghatárt. A szabályzat az alábbi esetekben írja elő az ügyfélazonosítást:
- az üzleti kapcsolat létesítésekor;
- a négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor (az egymással ténylegesen összefüggő több ügyleti megbízás együttes értékét is figyelembe kell venni);
- pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágításra még nem került sor;
- ha kétség merül fel a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával, vagy megfelelőségével kapcsolatban;
- valamint, ha az ügyfél-azonosító adatokban bekövetkezett változás kerül átvezetésre és kockázatérzékenységi megközelítés alapján szükséges az ügyfél-átvilágítás ismételt elvégzése.
Az első és a második pont némileg ellentmondásosnak tűnhet, azonban nagyon fontos, hogy az “üzleti kapcsolat” és az “ügyleti megbízás” nagyon másként értelmezendő:
ügyleti megbízás: az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató szakmai tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony;
üzleti kapcsolat:az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató szakmai tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszony
Mindennek értelmében, ha az ügyfél az adott platformot (legyen az mondjuk egy Bitcoin ATM) kizárólag esetileg használja (tehát nem vezet ott számlát), akkor 4,5 millió forint felett kell, csak ügyfélazonosítást végeznie.
Ellenben, ha egy platformot folyamatosan használ pl. walletként, akkor ott legkésőbb az első ügyletnél el kell végezni az ügyfélazonosítást. Persze itt is létezhet kivétel, hiszen attól, hogy valaki regisztrál egy platformra, attól ott még lehetséges, hogy csak esetileg fog műveleteket végezni. A szabályzat fényében erre akkor van lehetőség, ha az adott platformon minden (virutális) pénzügyi művelet különálló és külön szerződést köt róla az ügyfél, illetve ott elfogadja ezen szerződés feltételeit. (Igen… pl. az INLOCK platform eddig is így működött, erre a kitételre eleve felkészítettük)
Gyakran kerül elő, hogy vajon egy hazai kripto vagy fintech szolgáltató ilyen harmadik országokba nyújthat szolgáltatást. Ennek kapcsán a típusszabályzat végre tisztázza ezt a kérdést is. A szabályzat definiálja a “stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország” kifejezést, illetve ehhez definiálja forrásként a július 14-i (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletét, ami a következő országokat jelöli meg kiemelt kockázatúként: Afganisztán, Bosznia-Hercegovina, Guyana, Irak, Loasz, Szíria, Uganda, Vanuatu, Jemen, Irán, Észak-Korea.
Még egy pontot emelnék ki, mivel ez is komoly fejtörő szokott lenni a jogértelmezéseknél, ez pedig a “ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás” fogalma. Erre a típusszabályzat a következő értelmezést adja: “azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül ugyanazon ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást;” Ez a magyarázat segít értelmezni a 4,5 millió forintos ügyfélazonosítási határt. Ha a jogcím helyére behelyettesíted pl. a vétel, eladás, kölcsönvétel, fedezet, stb. kifejezéseket, majd a tárgy helyére a bitcoin, ether, usdc, usdt, stb. tárgyeszközöket, akkor máris tisztulhat mindenkinek a kép!
Ehhez kapcsolódik még az is, hogy a Szolgáltató ügyleti megbízásokat rendszeresen adó ügyfélnek tekinti azokat az ügyfeleit is , akik egy éven belül legalább 10 alkalommal veszik igénybe a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatását. Ezen ügyfelek vonatkozásában az üzleti kapcsolatra vonatkozó monitoring tevékenységet a szolgáltatónak végeznie szükséges.
Hosszan lehetne még elemezni a típusszabályzat minden pontját, de összességében ezen néhány példából is látható, hogy az anyag minimum hiánypótló és valóban alkalmas arra, hogy az évek óta teljes jogbizonytalanságban működő platformok végre jól megfogalmazható keretek között működjenek és nyújtsanak szolgáltatásokat. Persze ez nem kevés kihívást ró most a szolgáltatókra, hiszen aki eddig elhanyagolta az olyan feladatokat, mint pl a katasztrófa helyreállítási terv, vagy az ügyfélazonosítási és nyilvántartási rendszer auditja… annak most lesz mit megcsinálnia lóhalálában. Ennek kapcsán lenne az érintetteknek egy jó és szakmai tanácsom: Ha már ezt meg kell csinálni, akkor NE az alibi papírgyáros megoldást válasszátok, sokkal olcsóbb és lényegesen hasznosabb lesz, ha ezeket a folyamatokat most mindenki a józan paraszti észnek megfelelően dolgozza ki a saját belső szabályzataival együtt, ahelyett, hogy letudjátok a dolgot annyival, hogy egy szakértő látszatát keltő ügyvéddel megcsináltatjátok a szabályzatokat (értsd leemeli jó pénzért a polcról). Ez az erőfeszítés főleg akkor fog megtérülni, amikor majd jön a NAV FIU ellenőrzése és elkezdenek olyan napi szintű kimutatásokat és dokumentumokat kérni tőletek, ami szerepel a templateként megkapott szabályzatban, de egyébként a támogató rendszereteket nem is képes olyat produkálni.
The post Elkészült a hazai kripto szolgáltatók típusszabályzata appeared first on Variance – A Bitcoin Blog.
Source: Variance