Bár sokszor eshetünk abba a hibába, hogy a Bitcoint valamiféle elavult ócskaságnak gondoljuk a digitális-értékek sztrádáján, de időről-időre kiderül, hogy van ám alapja a Bitcoin elsőbbségének. Bár a BetterHash protokoll koránt sem annyira új mint gondolhatnánk, hiszen annak fejlesztője Matt Corallo már egy jó ideje roadshowzik vele; ám tény, hogy sokan nem raktunk volna arra egy fillért sem, hogy ez a protokoll tényleg meg is valósul… és mégis.
Ennek a bizalmatlanságnak a fő oka az, hogy a Bitcoin Core fejlesztők és különösen a Blockstream és ChainCode Labs alkalmazásában álló fulltime opensource Bitcoin Core fejlesztők bár nagyon szeretnek elméleti kutatásokat végezni, de ezek a kutatások eddig igen ritkán materializálódtak valós termékekké… Ezen a hibán azonban az utóbbi bő egy évben sokat javított pl. a Blockstream, aki többek között ma néhány nagyon fontos bejelentéssel rukkolt elő, de mielőtt még erre rátérnénk nézzük mi is ez a BetterHash… pontosabban kezdjük azzal, hogy miért is volt eddig probléma ennek a hiánya.
A probléma a BetterHash mögött
Sokszor kerül elő (nem alaptalanul), hogy a Bitcoin működésének egyik legnagyobb kockázata a bányászat erős centralizálódása… különösen annak Kína felé orientálódása. Leszámítva a tényt, hogy alapvetően sem szerencsés, ha egy nagyhatalomnál van a hashing power nagy része, ennél sokkal fontosabb, hogy a kérdéses hatalom erősen cenzúra freak…
Márpedig a Bitcoin és a többi publikus blockchain egyik legfontosabb tulajdonsága pont a “censorship resistant” mivoltuk, ami ugye a cenzúra elleni védelmet jelenti.
Minél inkább centralizálódik a bányászat annál inkább jöhetnek elő olyan kritikus problémák mint pl:
- Bizonyos tranzakciók cenzúrázása
- Tetszőleges reorg, bizonyos feltételek teljesülése esetén
- Tranzakciók visszatartása a tx-fee felverés érdekében
- Hashpower átirányítása más chainekre, ha az áll a pool érdekében. (lásd amikor a Bitcoin.com úgy bányásztatta ügyfeleivel a BCH láncot a BCH-BSV hashwarnál, hogy valójában nekik gazdaságilag jobban megérte volna Bitcoin (BTC) bányászni.)
- Tisztességtelen bányászat (pl. amikor kibérelsz egy pool-t, hogy azzal 51%-os attackot hoz létre)
- Konszenzus változtatás szignálása (jelzése) a pool részéről úgy, hogy ahhoz a minerek hashing powerét használja azok megkérdezése nélkül.
Talán a fenti példákból is jól látható, hogy a probléma gyökere a “pool”-okban van, vagyis azokban a “bányász társaságokban”, akik csak annyit tesznek, hogy legenerálják az újabb block templateket, majd szétosztják a bányászok között, hogy azok számolgassák rá a hash-t. Azonban mivel a blokkokat a pool (stratum) rakja össze, így valójában brutálisan nagy hatalom összpontosul a kezükben, miközben hivatalosan csak annyi lenne a dolguk, hogy összefogják a munkát és szétosszák a jutalmat. Ha ránézünk az alábbi chartra, akkor maga a probléma hamar átlátható:
Gyakorlatilag a BTC.COM, AntPool, BTC.top és a ViaBTC közösen birtokolja a hálózat közel 43%-át, ami már önmagában is elég ahhoz, hogy pl befolyásolják a fee-t azzal, hogy saját preparált tranzakciókat raknak a blokkokba amelyek nekik szinte semmibe nem kerülnek, be ezzel komolyabb backlogot hoznak létre, ahogy ez – feltételezhetően – történt 2017 második felében is, minek hatására akkor az átlagos txfee elérte a 20-40 dollárt is. Persze a kiemelet négy pool szövetsége koránt sem teljes körű és nem egyszer nyíltan is konfrontálódtak egymással szemben, de lévén hogy mind a négy kínai érdekeltségű, így feltételezhető némi nemű kooperáció közöttük.
A pool mindenhatóságát mi sem bizonyítja, mint pl. a májusi Binance hacknél az exchange CEOjának közleménye, amiből kiderül, hogy megkísérelték rávenni a nagyobb poolokat, hogy hajtsanak végre reorgot. Lássuk be ennek már csak a gondolata is erősen megkérdőjelezhetné a Bitcoin létjogosultságát…
Hol ad erre megoldást a BetterHash?
A BetterHash protokoll lényegében a Stratum protokoll egyik legnagyobb és leginkább indokolatlan tervezési ‘hibáját’ javítja. Nevezetesen azt, hogy egy adott pool mögött minden bányász ugyanazon a blokkon dolgozik. Valójában ez totálisan indokolatlan limitáció, nem is beszélve arról, hogy elősegíti az előző pontban felsorolt megannyi problémát.
Mivel a blokkok validálása mögött a játékelméleti valószínűség áll, így a sikerességet semmilyen szinten sem befolyásolja, hogyha egy adott csoporthoz tartozó bányászok ugyanazon a blokkon dolgoznak, vagy akár több száz különböző blokkon. A lényeg csak az, hogy minden bányász korrektül és ellenőrizhetően riporolja, hogy milyen blokkon dolgozik és hogy mennyi share-t számolt ki abból… illetve, és ez a lényeg: hogy a különböző blokkok mind a pool számlájára kérjék ki a jutalmat, amit ezt követően a pool szabadon tud elosztani a valós egyedi munka alapján. Függetlenül attól, hogy ki melyik blokkon dolgozott.
Így a pool lemond arról, hogy blokkokat készítsen, helyette a nagyobb bányászok saját full nodejai készítik elő a block templatet és töltik fel azokat a tranzakciókkal. Ennek okán bár látszólag pl egy SlushPool egymagában birtokolja a hashing power majd 10%-át, de valójában ez a számítási kapacitás közel 100 különböző blokkra szól, melyeket az egyes nagyobb minerek raktak össze. Így pl. egy globálisan “elrendelt” reorg vagy egyéb attack esetén a SlushPool széttehetné a kezét, mondván: Nincs kontrollom afelett, hogy a bányászok mit bányásznak.
BetterHash: jól hangzik, de mikorra lesz ebből valami?
A helyzet az, hogy ez már van. Sőt már egy jó ideje így működik néhány pool, csak taktikai okokból ennek számos részletét csak ma lebbentették fel.
A BlockStream 2017 óta dolgozik azon, hogy valamilyen módon feloldja a Bitcoin erősen centralizálódó bányászatát. Ennek fontos része volt a BetterHash kidolgozása, de még fontosabb része volt, hogy a BlockStream ténylegesen részt is vegyen a hálózat fenntartásában és a cenzúrázhatatlanság fenntartásában. Ennek kereteiben immáron két direkt bányászatra tervezett giga adatközpontot hoztak létre. Egyik Kanadában (Quebeckben) üzemel, a másik pedig Georgia, USA-ban. A két lokáció összesen 300MW kapacitást birtokol. Csak viszonyításként hazánk áramellátásának 56%-át adó Paks 4 db reaktora összesen termel 2000MW-ot csúcson járatva… És az már csak hab a tortán, hogy a BlockStream mining facilityk teljesen vízerőművek által nyújtott zöld energiával vannak ellátva, emellett számos egyéb olyan újszerű technológiát használnak, amik jelentősen csökkentik ezen létesítmények öko lábnyomait.
Jelenleg a két lokáción a Blockstream saját minerei közel a teljes hálózat 1%-át adják ki, azonban a lokációk nem saját használatra készültek, sokkal inkább az intézményi befektetők részére, akik a bányászaton keresztül akarnak hozzájárulni a hálózat stabilitásához. A Blockstream ma két ilyen ügyfelét fedte fel: A Fidelity alkalmazott technológiák központja, továbbá a LinkedIn társalapítója: Reid Hoffman. Az összes intézményi ügyfél kapacitása együttesen közel a teljes számítási kapacitás 7,5%-át adja már ki. Mindehhez főleg a BitFury, Ebank és MicroBT ASIC minereit használják.
A bányász létesítmények mellett persze fontos, hogy a BlockStream már használja a BetterHash protokollt is, sőt mellettük már a SlushPool (Braiins) is végzett a protokoll upgraddel.
Összegzésképpen: Bár a Bitcoin felhasználók 99%-a számára ez a változás teljesen irreleváns, de a többiek számára ez nagyon fontos, hiszen a BetterHash és a BlockStream szerepvállalása komoly lépés afelé, hogy a Bitcoint tényleg jogosan nevezhessük egy “censorship resistant” decentralizált rendszernek. Nem feltétlenül csak azért mert immáron ők is beszálltak a hashwarba a maguk 7,5 százalékával, hanem sokkal inkább azért, mert a BetterHash protokollnak köszönhetőn ezt egyből úgy tették meg, hogy valójában nincs kontrolljuk az a bizonyos 7,5% fölött.
The post Mi az a BetterHash és miért teszi jobbá a Bitcoint? appeared first on Variance – A Bitcoin Blog.
Source: Variance