Gyakran kerülök jómagam is olyan helyzetbe, hogy megpróbálom érzékeltetni a kriptogazdaság méreteit annak bizonyos mérőszámai alapján.
A baj ezekkel a mérőszámokkal, hogy általában nehezen köthetők bármilyen valós életből hozott példához. Ráadásul ezek nagy része finoman szólva is tupírozott. A példa kedvéért érdemes összemérni a legnagyobb forgalmú crypto-exchange teljesítményét mondjuk a NASDAQ napi forgalmával. A eredmény egyrészt lehangoló, másrészt pedig még ezt is beárnyékolja a tudat, hogy a Binance által közölt adatok finoman szólva sem feltétlenül tükrözik a valóságot.
Márpedig a mérőszámok hiánya csak méginkább erősíti a kriptopiacokkal szembeni szkeptikusságot. Ezen problémán hivatott javítani valamennyit a fantasztikus fiatmarketcap.com oldal, ami kétségtelenül hiánypótló e téren. (* sarcasm… *)
Az oldal célja roppantul egyszerű: összehasonlítja a világ vezető fiat pénzeinek értékét a Bitcoin értékével.
Olyan hasznos adatokat tudhatunk meg mint például, hogy mennyi sat-ba (satoshiba) kerül az adott fizetőeszközből egy egység, vagy hogy az adott fizetőeszköz összes forgalomban lévő értéke mennyi BTC-vel ér fel.
Hogy hazai példával éljünk: tudtátok, hogy egy forint jelenleg 37 satba kerül, illetve az összes létező bitcoin feléből teljesen fel lehetne vásárolni az összes forintot? Nyilván az utóbbi állítás erős dilettantizmust feltételez, hiszen a kereslet/kínálat eleve alapján ha valaki elkezdené felvásárolni biztcoinból a HUF-ot, akkor egyrészt nagyon hamar elfogynának a coinjai, másrészt pedig nem gyengén felverné a forint árát a kínálat szűkülés okán.
Oké, most hogy elmorzsoltunk néhány örömkönnycseppet a fiat vs btc kontextuson nézzünk néhány konkrét mérőszámot, régen volt már ilyen post…
Tranzakciókra jutó kimenetetek
Az outputs.today-en az elmúlt két hónapban ATH (all time high – minden idők legmagasabb értéke) szinten volt a legtöbb mutató, így a blokkonkénti tranzakciók száma, az UTXO outputok száma és az egy blokkra jutó outputok száma is.
A kezdő bitcoinosokban valószínűleg az a kérdés merül fel, hogy mik is ezek a mutatók, a haladókban meg az, hogy mégis hogyan tudnak ezek az értékek ATH-n lenni úgy, hogy egyébként nem jár 100%-os terhelésen a hálózat.
Nézzük előbb a konkrét értékeket. Transactions per block. Azt mutatja, hogy egy konkrét blokk (1Mb… pontosabban a SegWit óta 4 millió Weight Units) darabszámra mennyi tranzakciót tartalmaz. Jól látható, hogy a darabszám az elmúlt hónapokban nagyot ugrott.
Outputok száma. A bitcoin és annak technológiájára épülő blokkláncok működésének alapját az UTXO rendszer adja, mely garantálja elosztott hálózat esetén a dupla-költés elleni védelmet. Ehhez a tranzakciók értékét “el nem költött tranzakció kimenetekben” tárolja. Innen az UTXO rövidítés, amiről itt olvashatsz többet: -link-. Tehát az outputok száma az összes tranzakció által képzett újabb elkölthető pénzmennyiséget jelenti. A Bitcoin protokolljának köszönhetően egy tranzakció annál olcsóbb, minél több elemi tranzakciót csomagolsz bele. Ezt a csomagolást nevezzük tranzaction batch-elésnek.
A két érték ATH-ja annyit tesz, hogy a hálózatot egyre inkább okosan és észszerűen használják a felhasználók. Egyre nagyobb a SegWit adaptációja, így egyre inkább tudnak nőni a valós blokk méretek. A tx batchingnek köszönhetően pedig ugyanakkora mennyiségű blokkokba egyre több elemi tranzakció fér bele. Ennek a gyakorlatnak köszönhető, hogy az elmúlt hetekben nem következett be, egy a 2017-es évben két alkalommal is lejátszódó fee krízis, amikor 1000 sat/byte alatt képtelenség volt tranzakciót indítani.
Aktív címek
Hasonló tendenciák tapasztalhatók a CoinMetrics aktív address chartján is, ahol látható, hogy éppen nemrégiben lépte át a Bitcoin aktív címeinek a száma az 1 milliót:
Ez is persze egy olyan történet, amit nem árt kontextusba helyezni. Logikus, hogy minél több output van egy blokknál, annál több aktív address is létezni. Ennek oka az, hogy a modern walletek törekszenek arra, hogy minden tranzakció során a charge-ot (visszajárót) külön címeken tárolják. Így bár direkt módon lehetne örülni a fentebbi eredménynek, de valójában ez is inkább csak azt bizonyítja, hogy a rendszert végre egyre jobban, hatékonyabban és optimálisabban használjuk.
A chart akkor nyer igazán értelmet, ha nagyobb időszakra nézzük és hozzá csapjuk a többi nagyobb blokklánc azonos adatát is:
Jól látható, hogy a 2017-es hype csúcson az aktív címek száma valahol 1,2 millió körül tetőzött. Így a mostani 1 milliós felszúrás már igen közeli értékeket mutat aktivitásban a csúcshoz. Ennek fényében már nem is annyira meglepő az elmúlt két hónap őrült árfolyam-növekedése. (hamut szórok a fejemre…) Ami ennél is fontosabb, hogy mennyire elhanyagolható a többi blokklánc aktivitása a BTC-hez képest. Az ICO-k miatt üveghangon hajtott Ethereum hálózat még a legjobb napjain is csak közel fele annyi aktív addresst tudott felmutatni. Az összes többi blokkláncról nem is beszélve. Nem akarok semmit sem belemagyarázni ebbe a chartba, mindenki azt lát bele amit akar…
Stock to Flow
Viszont sokkal inkább bele akarok magyarázni néhány dolgot a következő chartba:
A képen a Bitcoin “stock to flow” ábrája látható, amit immáron végre nem csak excel táblákból kidumpolva lehet szemlélni, hanem a digitalik.net-nek hála valós időben is elemezhető.
A SF chart azt hivatott modellezni, hogy milyen módon hat a kínálat (stock) apadása az áteresztőképességre (flow) és ez milyen módon kell, hogy hasson a darabárra. A Bitcoin inflációja négy évente feleződik, ennek okán négy évente apad a kínálat, ami logikusan az árfolyam növekedését prognosztizálja.
Ez jól látszik a fentebbi grafikonon is. Azonban közel sem ennyire közismert, hogy ennek az árfolyamra gyakorolt hatása egyáltalán nem lineáris. Hiszen az emberek nem biorobotok, akik vakon rohannak a falnak, ha éppen nincs szemük.
Jól látható a charton, hogy a zöld fázisok végén (<15 hónap a felezésig) jellemzően az árfolyam kisimul, aminek a fő oka, hogy sokan az árfolyam robbanásra spekulálva felhalmozásba (spekulatív HODL) kezdenek, majd a felezést követően elkezdenek profitot realizálni. Ez a gyakorlat akár hónapokig is tudja ellensúlyozni a kínálat szűkülés okán kialakuló árfolyamrést. A “narancssárga” időszakokban a spekulatív HODL készletek is kiapadnak és érvényesül az áramlási igény (flow) által generált árfolyam emelkedés.
Ahelyett, hogy ezúttal leírnám a konkrét számokat, ezt most az olvasóra bíznám: a megfelelő tudás birtokában, immáron mindenki le tudja olvasni a chartról, hogy mikorra, milyen árfolyamok várhatók az SF modell szerint.
The post Kontextus appeared first on Variance – Mind the gap.
Source: Variance