Gyakran kerülök jómagam is olyan helyzetbe, hogy megpróbálom érzékeltetni a kriptogazdaság méreteit annak bizonyos mérőszámai alapján.

A baj ezekkel a mérőszámokkal, hogy általában nehezen köthetők bármilyen valós életből hozott példához. Ráadásul ezek nagy része finoman szólva is tupírozott. A példa kedvéért érdemes összemérni a legnagyobb forgalmú crypto-exchange teljesítményét mondjuk a NASDAQ napi forgalmával. A eredmény egyrészt lehangoló, másrészt pedig még ezt is beárnyékolja a tudat, hogy a Binance által közölt adatok finoman szólva sem feltétlenül tükrözik a valóságot.

Márpedig a mérőszámok hiánya csak méginkább erősíti a kriptopiacokkal szembeni szkeptikusságot. Ezen problémán hivatott javítani valamennyit a fantasztikus fiatmarketcap.com oldal, ami kétségtelenül hiánypótló e téren. (* sarcasm… *)

FiatMarketCap.com - Bitcoin vs. Hungarian Forint comparation

Az oldal célja roppantul egyszerű: összehasonlítja a világ vezető fiat pénzeinek értékét a Bitcoin értékével.

Olyan hasznos adatokat tudhatunk meg mint például, hogy mennyi sat-ba (satoshiba) kerül az adott fizetőeszközből egy egység, vagy hogy az adott fizetőeszköz összes forgalomban lévő értéke mennyi BTC-vel ér fel.

Hogy hazai példával éljünk: tudtátok, hogy egy forint jelenleg 37 satba kerül, illetve az összes létező bitcoin feléből teljesen fel lehetne vásárolni az összes forintot? Nyilván az utóbbi állítás erős dilettantizmust feltételez, hiszen a kereslet/kínálat eleve alapján ha valaki elkezdené felvásárolni biztcoinból a HUF-ot, akkor egyrészt nagyon hamar elfogynának a coinjai, másrészt pedig nem gyengén felverné a forint árát a kínálat szűkülés okán.

Oké, most hogy elmorzsoltunk néhány örömkönnycseppet a fiat vs btc kontextuson nézzünk néhány konkrét mérőszámot, régen volt már ilyen post…

Tranzakciókra jutó kimenetetek

Az outputs.today-en az elmúlt két hónapban ATH (all time high – minden idők legmagasabb értéke) szinten volt a legtöbb mutató, így a blokkonkénti tranzakciók száma, az UTXO outputok száma és az egy blokkra jutó outputok száma is.

A kezdő bitcoinosokban valószínűleg az a kérdés merül fel, hogy mik is ezek a mutatók, a haladókban meg az, hogy mégis hogyan tudnak ezek az értékek ATH-n lenni úgy, hogy egyébként nem jár 100%-os terhelésen a hálózat.

Nézzük előbb a konkrét értékeket. Transactions per block. Azt mutatja, hogy egy konkrét blokk (1Mb… pontosabban a SegWit óta 4 millió Weight Units) darabszámra mennyi tranzakciót tartalmaz. Jól látható, hogy a darabszám az elmúlt hónapokban nagyot ugrott.

Outputok száma. A bitcoin és annak technológiájára épülő blokkláncok működésének alapját az UTXO rendszer adja, mely garantálja elosztott hálózat esetén a dupla-költés elleni védelmet. Ehhez a tranzakciók értékét “el nem költött tranzakció kimenetekben” tárolja. Innen az UTXO rövidítés, amiről itt olvashatsz többet: -link-. Tehát az outputok száma az összes tranzakció által képzett újabb elkölthető pénzmennyiséget jelenti. A Bitcoin protokolljának köszönhetően egy tranzakció annál olcsóbb, minél több elemi tranzakciót csomagolsz bele. Ezt a csomagolást nevezzük tranzaction batch-elésnek.

A két érték ATH-ja annyit tesz, hogy a hálózatot egyre inkább okosan és észszerűen használják a felhasználók. Egyre nagyobb a SegWit adaptációja, így egyre inkább tudnak nőni a valós blokk méretek. A tx batchingnek köszönhetően pedig ugyanakkora mennyiségű blokkokba egyre több elemi tranzakció fér bele. Ennek a gyakorlatnak köszönhető, hogy az elmúlt hetekben nem következett be, egy a 2017-es évben két alkalommal is lejátszódó fee krízis, amikor 1000 sat/byte alatt képtelenség volt tranzakciót indítani.

Aktív címek

Hasonló tendenciák tapasztalhatók a CoinMetrics aktív address chartján is, ahol látható, hogy éppen nemrégiben lépte át a Bitcoin aktív címeinek a száma az 1 milliót:

Bitcoin active addresses

Ez is persze egy olyan történet, amit nem árt kontextusba helyezni. Logikus, hogy minél több output van egy blokknál, annál több aktív address is létezni. Ennek oka az, hogy a modern walletek törekszenek arra, hogy minden tranzakció során a charge-ot (visszajárót) külön címeken tárolják. Így bár direkt módon lehetne örülni a fentebbi eredménynek, de valójában ez is inkább csak azt bizonyítja, hogy a rendszert végre egyre jobban, hatékonyabban és optimálisabban használjuk.

A chart akkor nyer igazán értelmet, ha nagyobb időszakra nézzük és hozzá csapjuk a többi nagyobb blokklánc azonos adatát is:

Bitcoin and altcoin's active addresses

Jól látható, hogy a 2017-es hype csúcson az aktív címek száma valahol 1,2 millió körül tetőzött. Így a mostani 1 milliós felszúrás már igen közeli értékeket mutat aktivitásban a csúcshoz. Ennek fényében már nem is annyira meglepő az elmúlt két hónap őrült árfolyam-növekedése. (hamut szórok a fejemre…) Ami ennél is fontosabb, hogy mennyire elhanyagolható a többi blokklánc aktivitása a BTC-hez képest. Az ICO-k miatt üveghangon hajtott Ethereum hálózat még a legjobb napjain is csak közel fele annyi aktív addresst tudott felmutatni. Az összes többi blokkláncról nem is beszélve. Nem akarok semmit sem belemagyarázni ebbe a chartba, mindenki azt lát bele amit akar…

Stock to Flow

Viszont sokkal inkább bele akarok magyarázni néhány dolgot a következő chartba:

Bitcoin Stock to Flow chart from digitalik.net

A képen a Bitcoin “stock to flow” ábrája látható, amit immáron végre nem csak excel táblákból kidumpolva lehet szemlélni, hanem a digitalik.net-nek hála valós időben is elemezhető.

A SF chart azt hivatott modellezni, hogy milyen módon hat a kínálat (stock) apadása az áteresztőképességre (flow) és ez milyen módon kell, hogy hasson a darabárra. A Bitcoin inflációja négy évente feleződik, ennek okán négy évente apad a kínálat, ami logikusan az árfolyam növekedését prognosztizálja.

Ez jól látszik a fentebbi grafikonon is. Azonban közel sem ennyire közismert, hogy ennek az árfolyamra gyakorolt hatása egyáltalán nem lineáris. Hiszen az emberek nem biorobotok, akik vakon rohannak a falnak, ha éppen nincs szemük.

Jól látható a charton, hogy a zöld fázisok végén (<15 hónap a felezésig) jellemzően az árfolyam kisimul, aminek a fő oka, hogy sokan az árfolyam robbanásra spekulálva felhalmozásba (spekulatív HODL) kezdenek, majd a felezést követően elkezdenek profitot realizálni. Ez a gyakorlat akár hónapokig is tudja ellensúlyozni a kínálat szűkülés okán kialakuló árfolyamrést. A “narancssárga” időszakokban a spekulatív HODL készletek is kiapadnak és érvényesül az áramlási igény (flow) által generált árfolyam emelkedés.

Ahelyett, hogy ezúttal leírnám a konkrét számokat, ezt most az olvasóra bíznám: a megfelelő tudás birtokában, immáron mindenki le tudja olvasni a chartról, hogy mikorra, milyen árfolyamok várhatók az SF modell szerint.

The post Kontextus appeared first on Variance – Mind the gap.

Source: Variance

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

%d blogger ezt szereti: