Korábban már írtam egy cikket a “facebook coin” (a.k.a. globalcoin, a.k.a. libra) nevű érdekes jelenségről, de ott a stablecoin sikervárományost csak egy konkrét aspektusból vizsgáltam. Azóta viszont nagyon sokan megkerestek direktben és különböző fórumokon, hogy: “mit is gondolok én erről az izéről“. Alapvetően tartom, hogy az EFBÉCOIN továbbra is egy trójai faló, de időközben egyre több részletet tudtunk meg róla. Például azt, hogy bár valóban stablecoin lesz, de egy konkrét kosárhoz lesz kötve az értéke, amiben a nagyobb világpénzek mellett akár értékpapírok is lehetnek, ennek megfelelően az értéke koránt sem lesz annyira stabil, hanem egy monetáris bizottság döntései fényében valamennyire volatilis lesz. Persze csak éppen annyira, hogy boldog-boldogtalan a digitális arany ígéretet lássa benne.
Ma azt is tudjuk, hogy a meghirdetett 10 millió dolláros beugrót a saját node futtatásához mely cégek perkálták már le. A lista igazán impozáns és nem meglepő módon ott van a rajta több meglévő crypto-space tag is, úgy mint a Coinbase vagy a xapo. Ezen szereplők mellett számos “A” kategóriás nagyágyú is csatlakozott már a kezdeményezéshez, pl.: UBER, Vodafone, eBay, Spotify, és persze a listából nem hiányozhatnak a hagyományos pénzügyi világ jelenlegi vesztesei, akik a saját üzleti jövőjüket látját semmivé porladni, hiszen valójában az elmúlt 20-30 évben homokot próbáltak eladni a sivatagokban, a GlobalCoin vonatra közülük a következő cégek próbálnak felugrani: MasterCard, Visa, Paypal.
Tartok tőle, hogy az előző pont némi magyarázatra szorul. A globális pénzügyi gépezet (aka bankrendszer) az elmúlt kb. 50 évben nem kifejezetten érezte szükségesnek, hogy innováljon. Közismert tény, hogy nagyon sok akár hazai, akár nemzetközi nagybank hetvenes években tervezett core banking rendszereken működik. Ezek azonban olyan kötöttségekkel rendelkeznek, amik egyáltalán nem indokolták azt, hogy mindenki a babérjain üljön. A kötöttség alatt értem pl. a lassú és költséges elszámolásokat (settlement), a nem ritkán 4-8 órás napzárásokat, vagy fél napos hónapzárásokat, melyek alatt a rendszer általában csak nagyon limitáltan érhető el, ennek okán a 2000-es évek óta kialakult online (net-) banking megoldásokhoz sokszor mindenféle toldozott-foltozott megkerülőutakat használtak a bankok. Mindennek okán nagyon megerősödtek a kártyatársaságok és az olyan új vonalas bankok, mint például a paypal, akik 0-24-es azonnali elszámolást kínáltak. Mindez alapja volt az e-kereskedelem fellendülésének. Azonban 2010 óta megerősödtek a neo-bankok, akik szemben az elődökkel, már egyáltalán nem a meglévő banki rendszerekre épülve működtek. Ezek az új szereplők (talán amit mindenki ismer: Revolut) szépen lassan elkezdték elszívni a bankoktól a legfiatalabb generációkat, amit felismerve a nagybankok is hatalmas fejlesztésekbe kezdtek az elmúlt bő 10 évben. Az USA kereskedelmi bankok nagy része már túl van a core banking system cseréken, de az EU-ban (így hazánkban is igen szép számban) haladnak a cserékkel. Az új és modern rendszerek már a 24 órás instant pénzműveletek igényének szellemiségében lettek tervezve, így egyre inkább kezd elterjedni az instant payment megközelítés, ahol egy-egy utalás gyakran másodpercek alatt jóváíródok bankok között is. (Nagy fail-ként könyvelhető el, hogy hazánkban idén nem tudott ez a rendszer elindulni a nyár közepén köszönhetően néhány szereplő felkészületlenségének)
Ez a megközelítés azonban jelentősen befolyásolja a kártyatársaságok és pl a paypalhoz hasonló “internetes-bankok” létjogosultságát. Hiszen az Open Banking (psd2) okán ma már bárki tudhat olyan appot fejleszteni, ami egy instant paymentre képes banki partnerrel szükségtelenné teszi a kártyatársaságot egy lokális piacon. Márpedig a kártyatársaságok bevételének igen nagy arányát a lokális piacok termelik (pl. amikor tankolsz, kávézol vagy éppen fizetsz a fesztiválon), nem véletlen, hogy ezekért a költésekért ad komolyabb bónuszt az összes kártyatársaság.
A kártyatársaságok már igen régen felismerték a bank technológiai fejlesztések negatív hatását és évek óta folyamatosan akvirálnak megoldásokat. Pl az UK-ban sikeresen szerezték meg az ottani központi instant payment elszámoló rendszer üzemeltetésének jogát, ezzel kvázi megoldva, hogy ugyanúgy megmaradjon náluk a forgalom és a bevétel is.
A kis kitérő után kanyarodjunk vissza az EFBÉCOIN-ra, azaz… egyszerűsítsük le, az ecoin-ra. Nem véletlenül használom ezt a rövidítést, aki követi Rami Malek fantasztikus alakításával prezentált Mr. Robot sorozatot, az pontosan tudja, hogy mi az az ecoin… ami ott az e(vil)corp saját stablecoin kriptoeszköze. Már a most bejelentett partnerekből is jól látható, hogy a facebook nem bízza a véletlenre a libra sikerét. A kártyatársaságok, a paypal és az ebay ma is egy jelentős – fejlett országok GDPjével vetekedő – gazdasági teljesítményt tud felmutatni. Ám a szereplők gazdasági teljesítményéhez nagyon komoly globális és lokális költségek kapcsolódnak. Aki rendelkezik saját vállalkozással, az pontosan tudja, hogy milyen komoly terhet jelent egy vállalkozás számára a banki költségek kitermelése, nincs ez másként egy ebaynél sem, csak éppen néhány nagyságrenddel nagyobb problémáról beszélünk. Márpedig az ecoin segítségével drasztikus tudná ezeket a költégeket lefelé skálázni egy ebay.
Miért is? Az ecoin a jelenlegi ismereteink alapján egy föderált konzorciális blockchainre épülő stablecoin kibocsátás. Azaz a konzorcium tagjai önálló entitások, akik saját validátor nodedal és a teljes blockchainnel rendelkeznek. Így technológiailag bármely nodeon elkölthető bármely másik konzorciális tag által kibocsátott coin. A tagok között a underlying assets settlement (a coinok értéket adó mögöttes termékek elszámolása) szinte egyáltalán nem szükséges, hiszen zárt és magas cirkulációjú rendszerről beszélünk, ahol csak a konzorciális partnereknek kell megbízniuk egymásban, ami azon a szinten általában nem szokott gondot jelenteni. Mit jelent mindez a gyakorlatban? Ahhoz, hogy pl. a facebook marketsen üzemelő webshopomban termelt ecoinomból megrendeljem magamnak az árut a ebayről, ahol sem nekem, sem egyetlen köztes tagnak nem kell fizetnie: banki költségeket, kártyatársasági költségeket, lokális egyedi adókat (lásd itthon a tranzakciós illeték) és semmilyen egyéb trusted-third-party feet.
Nyilvánvalóan ez nem azt jelenti, hogy semmi költsége nem lesz az facebook ecoinok utalásának, hiszen nem véletlenül öl ebbe nem kevés pénzt a facebook, meglesz a maga kis hálózathasználati költsége, ami persze töredéke lehet a jelenlegi bankrendszer használati díjaknak és amúgy is a felhasználók fizetik ki.
Mindez szép és jó, de valahogy sántít ez az egész: Ha egy ennyire modern payment és a settlement layert hoz létre a facebook, akkor mit keres ott a partnerek között a mastercard és a visa? A válasz pofon egyszerű! A mastercard és a visa az elmúlt 30-40 évét a saját kártyaelfogadási adaptációjával töltötte. Pontosan tudja, hogy hol vannak azok a merchantok, akik könnyen átterelhetők az új rendszerre, ismeri a jelenlegi forgalmukat és akár direktben is meg tudja keresni őket. Arról nem beszélve, hogy a VISA és a MasterCard az elmúlt 10 évben milliárd dollárokat költött a kártyaelfogadási infrastruktúra fejlesztésére. Az üzletekben futó POS terminálok nagy részéért az üzleteknek semmit nem kell fizetniük, azokat ingyen kapják a bankjuktól… pontosabban… és ez az amit valószínűleg kevesen tudnak: az esetek nagy részében, valójában a kereskedelmi bankok is teljesen ingyenesen vagy jelentős kedvezménnyel kapják azokat, amit a kártyatársaságok biztosítanak számukra.
Szóval igen… a trójai falovak már ott vannak az üzletekben. A kártyás POSok a SpaceX Falcon 9-es rakétát megszégyenítő sebességgel fogják emelni az ecoin adaptációját. Nos ez a magyarázat meglátásom szerint a MasterCard és VISA szerepére.
A kép már majdnem kerek, de mi fogja mégis növelni az ecoin üzleti partnerbázisát, hiszen végső soron ez lenne a cél. Ki fog itt foglalkozni az innovációval, annak finanszírozásával, az akvirálásokkal, stb. A partner landscape erre is egyértelmű választ ad: Andreessen Horowitz, Thrive Capital, Ribbin Capital csak néhány szereplő a listáról. Az összes cég dedikáltan az “unikornis vadászatra” specializálódott befektetési és finanszírozási társaság. Az ő szerepük nyilvánvalóan vertikális skálázódás: behozni azokat a tech cégeket, akik újabb és újabb szegmensek felé nyitják ki az ecoint.
És hogy mit fog csinálni a Facebook? Őszintén szólva, szerintem innentől semmit. Emlékeztek még a nagy kapuőr mondatokra?
A facebook a világ legnagyobb tartalomközvetítője, ahol egyetlen alkalmazott sem foglalkozik a tartalomkészítéssel…
Nem lesz ez másként az ecoin/librával sem. A Facebook csak lerakja az alapokat, amit követően már csak uralkodnia kell rajta és finoman változtatgatni a játékszabályokat… pont úgy, hogy mindenkinek éppen csak jó legyen.
Akik esetleg nem ismerik a Mr Robot sorozatot, azoknak had ragadjak ki egy kicsi, de annál fontosabb részt a sorozatból, ami minden bizonnyal sokakban megadhatja a kontextust mindahhoz, amit fentebb leírtam:
A cikkben szándékosan nem írtam egy szót sem arról, hogy az ecoin milyen szinten fog tudni hatni a Bitcoinra… Ez egy másik, külön kifejtős cikk lesz majd egyszer, ha összeszedem a téma kapcsán a gondolataimat. Bár azt meg kell jegyeznem, hogy a cikk megírása közben a Bitcoin USD-ben jegyzett árfolyama közel 500 dollárt növekedett és jelenleg az éves csúcsán van… Persze ez lehet hogy csak coincident.
Ui: Shortolnám a bankokat, de elég gusztustalan lenne ezt bitcoinból tenni, ezért maradok a bitcoin longnál…
Source: Variance