Régen volt már ez a téma kitárgyalva. Egyrészt nem árt az ismétlés, másrészt pedig ne feledjük el, hogy napról napra egyre több ember teszi fel ezt a kérdést…
Lássunk erre egy frappáns választ: A Bitcoin a világ első kriptopénze, melyet a világ első publikus blokklánc hálózata működtet. Mégis mire jó? Egyszerűen arra, hogy értéket küldj és fogadj bárkinek és bárkitől legyen bárhol is a világon, amihez semmi másra nincs szükség mint egy számítógépre (vagy mobiltelefonra) és internet kapcsolatra. Mégis miért forradalmi ez? Szemben minden más eszközzel, amivel pénzt lehet küldeni interneten keresztül ez az egyetlen megoldás amivel úgy tehet ezt meg, hogy nem kell megbíznod egy közvetítő félben. Tekintettel arra, hogy nincs semmilyen köztes szereplő a Bitcoin nevezhető a világ első nyilvános digitális fizetésforgalmi infrastruktúrájának. A nyilvános ebben az esetben annyit jelent, hogy mindez úgy érhető el bárki számára, hogy egyetlen üzleti szereplő sem birtokolja azt.
Persze már ma is rendelkezünk nyilvános információs infrastruktúrákkal, például a weboldalak vagy az email, ezeket nevezzük egységesen Internetnek. De az egyetlen nyilvános fizetési rendszerünk a pénz volt ezelőtt, máshogy a papírpénz mely kizárólagosan csak szemtől-szemben történű műveleteknél használható. A Bitcoin előtt, ha valakinek szerettünk volna kifizetni valamit távolra telefonon vagy Interneten keresztül, akkor ezt nem tehettük meg nyilvános infrastruktúrán keresztül, helyette privát bankoknál vezetett számlákat kellett használni és a küldés feltehetően számos további privát bank által vezetett számlákon haladt át. A Bitcoin esetén a nyilvántartás maga a nyilvános és transzparens blokklánc és bárkinek van arra joga, hogy újabb tételeket adjon ehhez a nyilvántartáshoz mikor át akar utalni bitcoint valaki másnak. És bárki – függetlenül a nemzetiségéról, vallásáról vagy nemétől teljesen ingyenesen tud számlát nyitni és fogadni bitcoin utalásokat. A Bitcoin az első a teljes világ számára elérhető nyilvános pénz. A Bitcoin tökéletes? Nem, ahogy az email sem volt az, amikor feltalálták 1972-ben. A Bitcoin sok szempontból nem tekinthető még jónak, nem fogadják el mindenhol, ritkán használják a vételár meghatározásánál és biztosan nem alkalmas a stabil értéktartásra, de mindezek ellenére működik arra amire való.
Mindez a frappáns, rövid és lényegre törő megfogalmaz nem tőlem származik, nem is valamelyik első vonalas crypto celebtől… Hanem egy “egyszerű” ügyvédtől Peter Van Valkenburgtól, aki szakmáját úgy gyakorolja, hogy azzal a kriptogazdaság érdekét szolgálja és pl ilyen frappáns összefoglalókkal támasztja alá a gondolatait.
Hogy mi kell ahhoz, hogy a Bitcoin tökéletes legyen? A felsorolt egyáltalán nem marginális tökéletlenségek fejlődése. Ennek egyik legfontosabb eszköze az adaptáció. Fontos lépés amikor egy pék úgy dönt, hogy elfogad bitcoint, ugyanígy fontos lépés, amikor egy ügyvéd úgy dönt, hogy szakosodik a kriptopiacokra és például a lefordítja az általunk mantraként hajtogatott buzzwordöket és technoblablákat ilyen a fentihez hasonló tiszta és mindenki számára megérthető gondolatokra.
Büszke vagyok arra, hogy kis hazánkban is egyre több szakma nyit ebbe az irányba. Jól eső élmény amikor ezt a fajta adaptációt saját szememmel is meg tudom tapasztalni. Amikor az ICO láz lecsengése után bő egy évvel a hazai Fintechshow minden termében folyamatosan elhangzik a blockchain szó, amikor rendezvény a megnyitóbeszédében Dr. Windisch László, az MNB alelnöke a Blockchain technológiát tekinti az egyik legkiemelkedőbb technológiai eszköznek, amire figyelni kell, sőt konkrétan beszél arról is, hogy milyen szempontok mentén foglalkoznak éppen a kriptopénzek elfogadásával, váltásával felügyeleti szempontból. Majd kitér arra, hogy az MNB házon belül saját – kutatási jellegű – blockchain projektet futtat, aminek célja az lesz, hogy a biztosítók és hitelintézetek számára egy egységes fedezet nyilvántartáshoz biztosítsanak olyan konzorciális transzparenciát, amivel drasztikusan csökkenthetők a fedezetkezelési ügyletekhez kapcsolódó visszaélések. (Nem ismerős nektek valahonnan ez a projekt? 
De hogy mindez ne legyen elég, a konferencián külön termet kap a “kriptogazdaság” téma, ahol négy rövid előadást követően egy nagyon komoly adok-kapok kerekasztal beszélgetés kereti között ütközteti véleményét az MNB igazgatója (Gabler Gergely) az egyik hazai kriptováltó képviselőjével (Mogyorósi Attila, CoinCash) és kettejük között a pártatlan közvetítésre ott van Dr. Varsányi Károly, aki évek óta az egyik legelhivatottabb hazai kripto orientációjú jogtanácsos – mára ügyvéd – és nem áll távol tőle az, hogy a Bitcoin adaptációját annak munkadíjként történő elfogadásával is segítse.
Sokszor érzem úgy, hogy a választott utam miatt elzárom magam az eredmények elől, éppen ezért hatalmas élmény egy-egy ilyen konferenciára elmenni és nézőként végig “mozizni” azt, hogy igenis van értelme a “nyilvános digitális fizetésforgalmi infrastruktúrának”…
Source: Variance