Közel egy éves előkészület után szeptember végén indul az INLOCK, minek célja, hogy nemzetközi porondon versenyeztesse a regionális kereskedelmi bankok hitelnyújtási szolgáltatásait.

Az előző postban teljesen jogosan vetette fel Herpai, hogy még lógok egy komolyabb Inlock elemzéssel itt a blogon. Megmondom őszintén nem szándékosan húzom halasztom a post elkészítését, ennek a fő oka leginkább az, hogy maga az ICO előkészítés tetemes mennyiségű időt és energiát emészt fel, amely kapcsán kevésbé jut nekem személy szerint időm arra, hogy blogoljak. Viszont ezzel párhuzamosan kivirágoztak az INLOCK saját blogjai, ahol angolul bőségesen találtok tartalmat a készülő termék és az egész koncepció kapcsán, ezek:

  • medium.com/@INLOCK
  • https://ico.inlock.io/category/inlock-blogposts/

Viszont az nem lenne igazságos, ha ennyivel le is zárnám a postot, ezért most eszközölnék egy kisebb teasert annak kapcsán, hogy nekem személy szerint miért tetszik az INLOCK ötlete és én személy szerint miért tolom bele az előkészítésbe az összes vagyonom. Ezen a ponton hívnám fel mindenki figyelmét, hogy eszem ágában sincs befektetési tanácsot adni. Ha ezt akarnám tenni, akkor már hónapok óta széttrombitálhattam volna minden hazai csatornát az INLOCK kapcsán, de én személy szerint hiszek abban, hogy mindenki el tudja végezni a saját kutatását (DYOR) és messze túlnőttünk már azon, hogy wannabe influencerek után rohanjunk (ohh. dehogy nőttünk túl rajta…).

Szóval minden termék pont annyit ér, mint amennyire szükség van arra és minden szükség alapja a probléma amit megold, kielégít. Az INLOCK kapcsán már részletesen bemutattam több szemszögből is magát a problémát a korábbi cikkekben, így most inkább fókuszálnék a usecasekre… tehát néhány olyan konkrét példára, ahol az INLOCK megoldást nyújt.

Leszögezném előre, hogy ezek a problémák nem feltétlenül a mindennapok problémái, ráadásul ezen problémák országonként/régiónként változhatnak. Egy világméretű termék fejlesztésénél nagyon fontos, hogy a termékedet ne szűkítsd le egy régió igényeire, hiszen ezzel magadat korlátozod. Sokszor kapjuk meg, hogy az INLOCK által megoldott probléma nem valós probléma, hiszen pl M.o.-n olcsón lehet hitelhez jutni, olcsón lehet utalni és különben is itt a provident és a többi fantasztikus pénzügyi termék és innováció.

Ez alapvetően mind igaz, ha csak bezárkózunk a saját kis kereteink közé és megfeledkezünk arról, hogy több egyéb tényező mellett a kriptopénzeknek köszönhetően is az elmúlt években őrületes tempóban kezdtek el felzárkózni az elmaradottabb régiók. Nem véletlenül született néhány hete az Afrikai helyzetet bemutató cikk, ami kapcsán igen sok pacsit kaptam, többek között azért is, mert sokaknak átjött belőle az INLOCK áthallás, amit úgy egyébként baromira nem volt célom belerakni, de jó látni, hogy sokatok már ilyen szempontból is nézi a cikkeimet. De ne kalandozzunk el. A kriptopénzek által generált pénzügyi szabadság egyre inkább érezhető. Ezt különösen akkor érzi az ember, ha megpróbál felépíteni egy olyan sztorit mint pl egy ICO. Az INLOCK csapata pl. egyre inkább multinacionális irányba halad, vagy már egy indiai CM-ünk, aki heti 7/7-ben válaszol a kérdésekre a különböző csatornákon, kisegítve ezzel  new yorki community management csapatot. De már éppen betanítás alatt áll egy nigériai leányzó is, aki szintén hamarosan csatlakozni fog a csapathoz. Az igen színes csapaton keresztül lehetőségünk nyílik jobban rálátni az egyes régiók igényeire és pénzügyi problémáira is. De ami ennél is fontosabb: a Bitcoin és Ethereum nélkül kvázi lehetetlen lenne együtt dolgozni ezekkel a srácokkal és lányokkal, mivel a heti apanázsukkal kvázi ekvivalens értékben kellene fizetnünk egy egyszerű SEPA utalás esetén.

Csak újra elkalandoztam… úgyhogy lássunk egy konkrét példát arra, hogy mire is jó az INLOCK: Az első usecase legyen az, ami lényegében életre hívta magát az INLOCK ötletét is. Ugyan ezt korábban már leírtam egy előző postban, de mivel alapja az egész történetnek, így nem kihagyható. Innentől teljesen személyes jellegű történet/tapasztalat következik, aminek szereplője voltam. Adott egy pénzügyi helyzet, rövidtávú likviditási probléma, amibe egy ismerősöd kerülhet és megkeres, hogy segítsd ki. A felek között megvan a bizalom, viszont éppen nagy mennyiségű kriptopénz kitettségben ülsz, ami okán vagy a Bitcoinjaidat adod kölcsön, vagy pedig eladva azt adod kölcsön a kapott fiatot. Előbbi esetben a kölcsönbevevő futja az árfolyam kockázatot, hiszen Te vissza ugyanakkora mennyiségű Bitcoint vársz, utóbbi esetben pedig Te futod az árfolyam kockázatot, hiszen Te fiatban ugyanannyit fogsz visszakapni mint amennyit kölcsön adtál, ellenben jó kérdés, hogy azért akkor mennyi cryptot fogsz tudni venni. Ismerős a történt? Az elmúlt évben számtalan ilyen történetet hallottam és éltem is át.

Hogy jön itt képbe az INLOCK? Szerintem már maga a példa alapján mindenki számára logikus a következtetés, de röviden leírom: Az INLOCK lehetővé teszi, hogy NE kelljen egyik félnek sem extra kockázatot futnia egy rövidtávú likviditás kezelő kölcsön esetén. A rövidebb távú árfolyam kockázatoktól is védekezve a kölcsönadó megfelelő (akár 100%+) túlbiztosítás mellett felveszi a hitelt az INLOCKon keresztül, így fiat (USD, EUR vagy akár HUF) pénzhez jut, amivel ki tudja segíteni a barátját. A hitelösszeg visszafizetését követően pedig mindkét fél elégedetten zárhatja a dealt.

Persze a képlet ennél némileg összetettebb, hiszen az INLOCK használata sincs ingyen, egyrészt token kell a lockoláshoz, másrészt pedig a banki partner sem ingyen adja a hitelt, tehát egy ilyen ügyletnek vannak extra költségei, amit a feleknek vállalniuk kell. Az viszont elmondható, hogy minél rövidebb távú az átmenedzselendő krízis és minél inkább vállal a hitelfelvevő magas fedezetet, annál inkább csökkenthető az ügylet kockázati tényezője közel nullára.

Bár ez a konkrét példa elég szárazra sikerült, de fontosnak tartottam megosztani, az origó issue-t. Viszont nézzünk néhány kevésbé száraz példát is, ami viszont már erősen crypto-world jellegű lesz.

Az első a “Bányász problémája“:

A bányászok elsődleges célja jellemzően az, hogy rentábilisan operáljanak. Ez végtelenül leegyszerűsítve annyit tesz, hogy az adott időszakban termelt bevétel legyen nagyobb, mint az ugyanezen időszak alatt keletkezett költség. Egy hagyományos iparágban a bevételi oldal viszonylag tervezhető, a kiadási oldal szintén. A cryptobányászat viszont egy különleges fajta. Kezdjük a költségoldallal (tekintsünk most el az egyszeri bekerülési költségtől, tegyük fel, hogy már szépen robog a bányászvonat), milyen tételekből áll a folyamatos termelés: felhasznált áram és internet költsége, amortizációból eredő hardverköltségek és persze a humán munkaerő költsége, amivel akkor is számolni kell, ha valaki a saját pincéjében termel. Ezeket a bányászok kénytelenek megfizetni hónapról-hónapra, hogy tudjanak működni. A bevételi oldalt befolyásoló tényezők pedig egy kusza halmazból állnak: a bánya kapacitása (total hashrate), a bányászott coin difficultyja (amely egyre növekszik) és persze maga az árfolyam, mint legfontosabb tényező. A tavalyi szép bullrun közben ezeket egyébként el lehetett hanyagolni, viszont a mostani bearmaket idején a probléma sokkal égetőbb: egyrészt ki kell fizetni a működéshez szükséges költségeket, miközben valószínűleg a gödör alján kell megválni a nehezen megszerzett (és egyre nehezebben megszerezhető) coinoktól. Ez hobbybányászként még csak-csak átmenedzselhető, hiszen a szűkös hónapokban egyéb bevételi forrásból finanszírozható a működés, kivárva a jobb időket. Azonban aki nem ilyen szerencsés, illetve az elsődleges bevételi forrása a bányászat (bányászkonglomerátumok) annak a hosszútávú ROI-ját rendkívül lerontja ez a jelenség. Amit ilyenkor tenni tud, hogy a cryptoját letétbe helyezi és így FIAT likviditáshoz jut – anélkül, hogy ténylegesen el kelljen adnia a coinjait. Ez a use-case pontosan illik az INLOCK fő profiljába: rövid távú FIAT likviditási problémák áthidalása, úgy hogy a kriptopénzt fedezetként használom fel.

Készítettünk egy rövid videót is, amely illusztrálja ezt a problémát:

A másik use-case pedig a “Traderek dilemmája” művésznevet viseli:

Képzeljük el azt a hipotetikus helyzetet, hogy a tavalyi bullrun végén nem adtuk el a kriptót… Ezen a ponton hivatkoznék a Coindesk gigantikus reportjára, potom 111 oldalas – tele statisztikákkal amit lehet, hogy egyedül én olvastam végig ?

Szóval, ha lehet hinni a riportnak, akkor igenis sokan vannak akik – lévén abszolút kriptohívők – nem terminálták a pozíciójukat. Erre a piacra egyébként jellemző, hogy mindenki valamilyen elegye a következő személyiségjegyeknek: szerencsejátékos; befektető; daytrader; long term hodler és persze orákulum avagy jövőbelátó. Ezzel egyébként nincs is semmi baj, azonban amikor éppen az orákulum dominál az emberben, avagy “ittazalja” felkiáltással a képzeletbeli traderünk úgy érzi, hogy megtalálta az aktuális mélypontot és MOST akar bevásárolni még egy kis kriptót… Viszont FIAT likviditása már nincs, hiszen a kriptóra szánt vagyonát bent tartotta. Ekkor egy megoldás lehet, hogy kezelni tudja a monitorok előtt szépen fénylő homlokán kidagadt vénavastagságú ereket, hogy a meglévő kriptopénzére fedezetet vesz fel és szépen megvásárolja az áhított padlón lévő kriptót. Az, hogy egyébként igaza lesz-e majd elválik, viszont maga a tény, hogy az INLOCK-nak köszönhetően erre végre van lehetősége, óriási dolog.

Végső soron az INLOCK egy plusz felhasználási lehetőséget biztosít a kriptóknak és azt gondolom, hogy így mi is hozzájárulhatunk a kriptó adoptációhoz. Persze nem gondolom azt, hogy ezek a usecasek fogják hosszútávon fenntartani a platformot, de tény, hogy jelenleg ezek élő és valid felhasználási módok, amire lehetőségeinkhez mérten tudunk is jó megoldást nyújtani az INLOCKkal. Mindez egy jó alapot biztosít nekünk, ami lehetővé teszi a folyamatos termékfejlesztést. Biztosra vesszük, hogy a ma ismert kriptopiac nagyon korai fejlettségi fázisban van és hatalmas a benne rejlő növekedési potenciál, de ezen potenciál csak megfelelő termékek fejlesztésével válik elérhetővé.

 

Source: Variance

%d bloggers like this: