Miközben egyre inkább kérdésessé kezd válni a világ nagyhatalmai számára, hogy mit is kezdjenek a kriptopénzekkel, egyre inkább zajlik egy központosított törekvés a pénzpiaci termékek centralizációja kapcsán. Nem kell messzire menni, hazánk is ádáz harcot folytat a papírpénz ellen és a digitális pénzmozgások minél nagyobb nyomon-követhetősége érdekében. Csak néhány példa erre:
- Fontos lépés volt e téren a kiskereskedelmi (jellemzően jövedéki termék árusító) üzletek online (nav-bekötött) pénztárgépekkel történő felszerelése.
- Legalább ekkora hatást gyakorolt a gazdasági vérkeringésre a jövedéki termék nagykereskedelemből történő teljes készpénz kitiltás. Ennek eredményeként ma már nem tudja megtenni egyetlen kocsmáros sem, hogy kp-ből vesz árut, miközben a bankszámláján ott figyel akár a több milliós köztartozás miatti inkasszó.
- Jelenleg is gőzerővel folyik az online pénztárgépek további elterjesztése, ennek következő lépése a kezelő nélküli italautomaták bekötése.
- Az ATM-ből történő pénzfelvétel drasztikus tranzakciós díjakkal történő sújtása szintén sokan lendített azon, hogy az állampolgárok lehetőleg keressék az elektronikus pénzforgalmi szolgáltatásokat.
- Szintén nagyon komoly mennyiségű pénzt költött mind a kormányzat, mind a nagybankok, hogy a mindennapos költekezések nagy része elektronikus csatornákra terelődjön a készpénz helyett. Erre jó példa a szépkártya és az erzsébetkártya intézménye mellett a paypass és egyéb gyors bankkártya alapú fizetési rendszerek széleskörű elterjesztése.
- Talán a legnagyobb (hosszabb távú) törekvés ezen a téren mindenképp a “domestic instant payment” (belföldi azonnali átutalás) rendelet hozhatja el.
Mielőtt tovább lépek néhány szó a DIP-ről (domestic instant payment), mivel ez már sokkal közelebb van, mint az sokan gondolnák:
- A DIP lényegében forint alapú hazai azonnali átutalást valósít meg, ahol a felügyeleti elvárásoknak megfelelően az év minden napján 7×24 órába kell biztosítani a maximum 5 másodpercen belüli utalást bankok között is.
- A DIP központi infrastruktúráját ugyanaz a GIRO Zrt. biztosítja, aki a jelenlegi IG1 és a napközbeni IG2 elszámolási rendszereket biztosítja a hazai bankok között.
- A kereskedelmi bankok 99,9%-os rendelkezésre állást kell hogy biztosítsanak. Ez éves szinten maximum 8 óra 45 perc kiesést engedélyez. Nyilván nem a 10 éves nagybanki tapasztalatom okán rakok ennek a pontnak a végére egy smájlit… ?
- A standard utalási rendszer mellett két extra szolgáltatást biztosít a DIP, ezek: másodlagos azonosítók használata és payment invoice-ok támogatása
- A másodlagos azonosítók lényege, hogy a DIP élesítését követően már nem csak bankszámlaszámra lehet majd utalni, hanem un. másodlagos azonosítókra is, így: mobiltelefonszámra, email címre és személyi azonosító számra.
- A payment invoice lényege, hogy nem az utalást végző félnek kell kitöltenie az utalás részleteit, hanem a fogadó fél tölt ki egy “bekérőt”, amit a küldő könnyedén el tud fogadni és azonnal megtörténik az utalás. Aki január környékén követte a Lightning Network-ös kalandozásaimat, az ott már találkozott ezzel a rendszerrel. A payment invoice lehetővé teszi, hogy pl a blokkra kinyomtatott QR-kódról könnyedén ki lehessen fizetni a számlát.
Miközben a hazai felügyelet aktívan dolgozik a pénzügyi szereplőkkel a DIP-en, addig ugyanerre készül a teljes európai bankrendszer is a SEPA instant kezdeménnyel.
Szóval jól látható, hogy a kormányok törekvése töretlen. Jobb esetben technológiai úton valósítják meg azt, hogy sokkal kényelmesebb legyen online tranzaktálni (erre jó példa a hazai törekvés is), rosszabb esetben egyszerűen tiltásokkal, szabályozásokkal próbálják kényszeríteni a lakosságot a készpénzmentes mindennapokra. Erre nagyon jó(?) példa Ausztrália, ahol épp a napokban fogadták el a rendeletet, ami kimondja, hogy a 7500 dollárt meghaladó vásárlások esetén nem lehet készpénzt használni. Ugyanilyen szabályozás már ma is életben van Spanyolországban (1500 eur) és Görögországban is (500 eur), sőt két év múlva hasonló fog élet belépni Romániában is 9000 eur értékhatárral.
A készpénz fizetési funkcióját tekintve tökéletes alternatívája a kriptopénzeknek, hiszen teljesen anonim és a szó legszorosabb értelmében peer-to-peer fizetést valósít meg. Ennek okán a készpénz alapú fizetés háttérbe szorítása elemi érdeke minden fejlett nagyhatalomnak, hiszen komoly fehér foltot képez a gazdaságban. A technológiai… – és különösen a regulációs – fejlesztések azonban kontra-produktívak és… ahogy a cikk címében is írtam, inkább csak olaj a tűzre. Persze a kontra-produktivitás egyre inkább tetten érhető. A hagyományos pénzpiacokon felhízott befektetőmogulok az elmúlt hetekben kampányszerűen tették oda magukat, hogy szénné savazzák a kriptopénzeket. A csúcs kétségtelenül Warren Buffett volt, aki egyenesen odáig ment el, hogy a Bitcoint patkányméregnek titulálta. Persze hamar megszületett az ellenvélemény is… lásd a mellékelt képet, amit egy lelkes aktivista a Bershire Hathaway New Yorki székházára applikált fel. A remekmű különös érdekessége, hogy a kontúrok valódi patkányméregből készültek…
Minél inkább válik a társadalom számára használhatatlanná a készpénz annál inkább nyílik meg az igény az alternatívák felé. Ezt a tendenciát pedig már nem fogja megállítani az, hogy Bill Gates éppen shortolná a kriptopénzeket. Nem kell messzebb menni, elég csak Kínára gondolni, ahol technológiai fényéveket ugrottak az elmúlt évtizedekben azzal, hogy a lakosság kiskereskedelmi pénzforgalmának már több mint 30%-a zajlik e-walleteken (WeChat).
Ugyanilyen módon facilitálja a reguláció az ‘alternatív ökoszisztémák’ kialakulását is. A nemrégiben lezajlott Telegram-X funding után máris itt az újabb nagyágyú: A Facebook saját kriptopénz fejleszt! A nemzetközi sajtót követően ma már a hazai HVG és a portfolio is kiemelt cikkben firtatta a social mogul lépését. Ezen a téren nagyfokú álszentség meglepetést színlelni. Zuckerberg már az év elején kifejtette, hogy az idei évben szeretne a kriptopénzekre koncentrálni és a platformról történő ‘konkurencia’ kitiltás is több mint átlátszó volt. Persze mindezzel csak a jéghegy csúcsát kapargatjuk. Az alternatív pénzügyi ökoszisztéma kialakítása (értsd: tokenizáció például) számtalan dolgot tesz könnyebbé, sőt számtalan új lehetőséget is megnyit.
Leragadva a facebooknál még egy pillanatra: A 2000-es év ún dotkom lufija során a Google cégóriás bebizonyította, hogy az internetet igenis lehet centralizálni, ehhez csak megfelelő szolgáltatások kellenek. A Google olyan komplex szolgáltatáscsomagot hozott létre (és vásárolt fel), amivel a legtöbb felhasználónak lényegében el sem kellett hagynia a google domaint a mindennapos igényei kielégítésére. Ekkor jött képbe a facebook, aki nyilván nem tudta hazai pályán megverni a Google-t, helyette crypto-szlenggel élve hardforkolta az internetet és létrehozott egy tökéletes alternatív információs univerzumot. Mára már evidens, hogy egy üzleti vállalkozás számára legalább annyira fontos a facebook page, mint maga a honlap.
Az információs tér feletti hatalomért folytatott küzdelemben lényegében egyetlen olyan réteg maradt csak, ami egységes minden szereplő alatt, ez pedig a pénzügyi réteg. Persze azért itt is fel lehet mutatni némi innovációt pl a PayPal kapcsán, sőt a fintech forradalom kapcsán számos egyéb úttörőt is fel lehet vonultatni, de ha megnézzük egy Google, vagy akár egy Facebook pénzügyi kapcsolatát az ügyfeleivel, akkor ott általában csak a hagyományos pénzügyi csatornákkal találkozhatunk. Aki indított már Facebook Ad vagy Google AdWords kampányt az pontosan tudja, hogy a művelet egyik első lépése a plasztikkártya előkaparása a pénztárcából…
Egy facebook szintű közösségi és információs tér monetizációs metódusának lecserélése nagyon komoly változásokat hozhat el. Ma már alap kiegészítője minden honlapnak a beépülő “Like” vagy “Recommend” gomb, ugyanígy ott van minden blogon és szakmai oldalon a facebook csoport widget. Ezeken az ártatlan kis beépülő kódokon keresztül a facebook pontosan ismeri az igényeinket és szokásainkat. Nemrégiben rendesen fel is törölték emiatt Markkal a kongresszus padlóját. Ugyanilyen beépülő kis widgeteken keresztül könnyedén elérhetővé tehető egy alternatív “internet-ready” pénzügyi rendszer.
Immáron nem az a kérdés, hogy meg fogja-e ezt lépni akár a Facebook, majd utána akár az összes többi nagyobb szereplő, hanem sokkal inkább az, hogy mikor. Ma a blockchain alapú walletünkben még csak Bitcoint és egyéb kriptopénzeket tudunk tárolni, nem is oly sokára komoly realitása lehet ugyanezen tárcákban egy FaceCoin vagy AmazonCoinnak is.
A blockchain alapú értéktárolás és továbbítás egy olyan könnyen implementálható, fejleszthető és alkalmazható megoldást nyújt az egyre inkább centralizált, egyre drágább és egyre körülményesebb ‘hagyományos’ pénzügyi rendszer mellett, ami már csak a felhasználásért kiabál. És amikor a fejlett ‘hagyományos’ pénzügyi rendszerről beszéltünk, akkor NE feledkezzünk meg arról, hogy az emberiség igen nagy részének ez továbbra is elérhetetlen szolgáltatás. A McKinsey 2016-os kutatásának eredményeként köztudott, hogy a pénzügyi szolgáltatások a fejlődő régiókban már a középosztály számára is egyre inkább elérhetetlen. A világ felnőtt lakosságának közel 45%-a számára elérhetetlenek a banki szolgáltatások. (Erről részletek: What about the unbanked?). Nyilván jól hangzik, hogy lehet facebook Ad kampányt venni bankkártyával, vagy hogy a youtube tartalom monetizáció során megtermelt pénzt ki lehet utaltatni a bankszámládra… De ezen szolgáltatások az emberiség közel fele számára olyan mértékű költségelvonásokkal érhető csak el ami miatt egyszerűen elérhetetlenné válnak számukra ezek a szolgáltatások.
Persze jogos lehet a kérdés, hogy kinézzük-e a Facebookból, hogy képes összerakni egy ilyen VALÓBAN világméretű ‘second skin’ pénzügyi rendszert? …Kis hatásszünet…. Helló, Bitcoin! Itt már nincs leküzdhetetlen technológiai akadály, ezúttal nem kell sem a Facebooknak, sem a többi szereplőnek nulláról kitalálnia valamit. Ott van az évtizedes bevált példa és a számtalan többi alternatíva. Csak győzzenek választani közülük. Ezen alternatív pénzügyi rendszereken átfolyó vagyon bőséges bizonyítékot nyújt arra, hogy a technológia megérett és felhasználásra kész. Ugye ebből a szempontból nem is annyira meglepő, hogy pl. a Jack Dosrey, a Twitter CEO-ja sokadmagával 2,5 millió dollárral támogatta a Lightning Labset idén márciusban…
Ahogy azt oly sokszor leírtam már: a technológia már adott, a szükséges fejlesztések folyamatban vannak és az egész ökoszisztéma napról napra bizonyít. Hogy mi kell a következő lépéshez? Mi kell a következő adoptációs szinthez? Természetesen a technológia alkalmazása.
Vajon mi történne az egész ma ismert kriptopénz ökoszisztémával, ha egyik napról a másikra megjelenne egy teljesen publikus DLT alapú (pl. ERC20) token, ami azt követően pl a facebook saját belső pénzügyi eszköze lenne. Mi lenne ha egy ilyen platformot bevezetve esetleg bármelyik monetizációs tartalomgyártó platform. Pl a youtube… És mi lenne, ha ezzel párhuzamosan bejelentené számos kiskereskedelmi lánc, hogy kupon jelleggel elfogadja ezeket a tokeneket vásárlás céljából.
Utópia? Pedig közelebb van mint sokan gondolnánk. És a jelek szerint a nagyhatalmak két kézzel öntik az olajat a pislákoló tűzre…
Így a végére azért had rakjak ide még egy apróságot visszautalva ezzel a cikk elején megejtett DIP awarenessre és szokás szerint had kezdjem nagyon messziről: az Ethereum “atyja” Vitalik Buterin kapcsán sűrűn használt fordulat, hogy Vitalik – az Ethereum révén – nagyon sok munkát pusztít el és hoz létre sokkal jobbakat… Erre kétségtelenül jó példa a mellékelt kép is…
És akkor az átkötés: Újra kiemelném a DIP két nagy újdonságát: másodlagos azonosító és payment invoice rendszer. Amióta elolvastam eme két pontját az akkor még csak tervezet fázisban lévő rendeletnek, azóta állok értetlenül, hogy tényleg ekkora a generációs szakadék? Tényleg senki nem kriptózik a szabályozóknál, tényleg senki nem nézte végig, hogy ugyanezek a funkciók mekkora – egyébként a mai napig is létező – támadási felületeket nyitottak ki és tartanak ma is nyitva? Tényleg jó ötlet ezeket implementálni a “hagyományos” mosóporba is? Email címre és a mobilszámra lehet majd utalni a hazai bankok elektronikus banki rendszerén keresztül, ráadásul instant? Ráadásul a központilag nyilvántartott másodlagos azonosítókat a bankok ügyfélszolgálata fogja tudni módosítani? Ez mi már? Nem megyek ebbe ennél jobban bele, mert nem szeretnék senkinek tippeket adni, hogy milyen bődületesen egyszerűen lehet majd ezen végiggondolatlanul megtervezett funkciók miatt visszaéléseket eszközölni. Akinek minimális fantáziája van és hallott már a social engineeringről, az már biztos kapirgálja, hogy mire gondolok. Annyit azért segítek, hogy a visszaélésekhez nem… nem a bankot kell majd felhívni… elég lesz pl az áldozat munkáltatójának pénzügyesét vagy mondjuk egy családtagját felhívni… ohh, lehet mégis sokat mondtam. Mindegy, én szóltam.
Ami 2019 júliusától a DIP kapcsán erre az országra fog szakadni, ahhoz képest a kriptopénzek social attack vectora kispályás foci. Már látom magam előtt, hogy az ismerőseim folyamatosan cserélik le a nevüket facebookon és twitteren: Keresztnév “Nincs másodlagos DIP azonosítóm!” Vezetéknév szintaxisra. Jó ötletnek indult… de ez is csak egy újabb adag olaj lesz a tűzre. Deal with it…
Source: Variance