Bár az elmúlt időszak kétségtelenül bebizonyította, hogy a technológiai szintű számoknak vajmi kevés köze van a valós piaci mozgásokhoz, mindettől függetlenül persze érdekes lehet időről-időre rápillantani a releváns mérőszámokra, hiszen ha a prompt piaci helyzetre nem is igazán hatnak, de a technológia igencsak befolyásolhatja egy jövőbeli piaci hatás lefolyását (lásd a 2017. év végi árfolyamrobbanás mellékhatásaként kialakult transaction fee krízist, amit sokan félreértelmezve az árfolyamzuhanás egyik okaként aposztrofáltak). Szóval miközben vadul folyik éppen az ILK tokenek smartcontractjának sütése (lásd mellékelt képet…) úgy döntöttem, hogy készítek egy összefoglalót azokról a bizonyos technológiai számokról, amik oly sokszor kerültek elő érvként vagy éppen ellenérvként az elmúlt hónapokban. Jó szokásomhoz híven természetesen most is koncentrálnék a Bitcoinhoz kapcsolódó számokra, hiszen továbbra is (egyre inkább nagyobb meggyőződéssel) vallom, hogy a kriptopénz termékosztálynak az ‘arany-‘sztenderdje a Bitcoin és egy jó ideig elképzelhetetlennek tartom, hogy komoly kihívója akadjon.
A tavalyi év talán legnagyobb lutrija az a bizonyos SegWit adaptációs ráta volt, ami során félelmetes mennyiségű FUD került elő. Ezek lényegében egyfajta kartelgyanús ügyletet véltek felfedezni a SegWit2X előkészítése, majd bukása és ennek kapcsán a SegWit protokoll adaptálásának halogatása kapcsán. A helyzet mára persze sokat javult. A legtöbb értelmes platform és exchange már elérhetővé tette a SegWit protokollt, melynek adaptációs rátája ennek megfelelően rohamosan gyarapodott. A stabilan 30% feletti ráta komoly fricska az ellenérdekelt tábor számára, akik az egész utolsó félévet azzal töltötték, hogy az alacsony SegWit adaptációs rátán élcelődtek:
Hogy miért is fontos a SegWit adaptáció aránya és mit is fejez ez ki? A SegWit protokoll egy alternatív skálázási megoldás a Bitcoin láncon, ami úgy oldja fel a Bitcoin blokkméret korlátját, hogy kiszervezve abból az input (utxo) aláírásokat némileg teret nyújt a növekedéshez. Ehhez persze elengedhetetlen, hogy a hagyományos P2PKH és P2SH addressek helyett az új segwit natív addresseket használják a felhasználók, amiben kulcsszerepet játszanak a wallet és exchange szolgáltatók, akik ezt nem siették el (jellemzően a referencia implementáció csúszására hivatkozva.)
A SegWit sikerességét számos nagyobb blokk is bizonyítja, több 2Mb-ot is meghaladó blokk áll mögöttünk, de mára mindennaposak a 1,5-1,8 Mb méretek, ami különösen annak fényében nem rossz eredmény, hogy egyébként annyi tranzakció sincs, hogy tényleg tele legyenek a blokkok.
Hogy mi egyéb értelme van a SegWitnek? Szintén nagy hangsúlyt kapott személyes érdeklődésem kapcsán a Lightning Network technológia is itt a blogon, amihez elengedhetetlen a SegWit adta technológia. Bár januárban még nagyfokú bátorság kellett a hivatalos támogatás nélküli LN kísérletezéshez (nekem is oda lett némi ‘aprópénzem’ miatta…), mára ezen problémák már elhárultak és mindhárom nagy LN megoldásszállító elkezdte a hivatalos mainnet támogatást. A Lightning Network pedig folyamatosan növekszik. Nemrégiben említettem meg, hogy az aktív nodeok száma átlépte a 1000-et, mára ez már 1440-et is meghaladta, melyek között 4600 aktív csatorna tartalmaz perpillanat 11,5 bitcoinnyi likviditást. Az LN térhódításával párhuzamosan az erre épülő megoldások is egyre inkább fejlődnek. Nemrégiben a Blockstream mutatott be számos Lightning Networkre épülő applikációt, amiket beépítve meglévő technológiákba lehet azokhoz könnyedén LN csatornákra kapcsolni. A folyamatosan bővülő lightning appokról a http://lightningapps.io oldalon lehet információkat találni.
Nézzük a 2017-es év Bitcoin univerzumának talán egyik leginkább gyűlölt képét… pontosabban annak mai állapotát:
A 3 hónapos nézetén még ott a tetemes mennyiségű backlog, ami kitömte a Bitcoin mempoolját és okozott nem kevés fejfájást mindenkinek. Persze az ábra január vége óta már nagyon mást mutat: kiürült a mempool és folyamatosan lehet a legalacsonyabb költségen is utalni a hálózaton keresztül. A blokkok átlagos tranzakciószáma jelentősen nőtt a SegWit protokollnak köszönhetően, ami jól látható abból, hogy amikor egyszer-egyszer meglódul a mempool, akkor is néhány óra alatt le tud dolgozni a rendszer akár 10-20 ezres hátralékot is.
Persze adja magát a kérdés: vajon mitől ennyire jó a helyzet? Tényleg ennyire jó a SegWit és a Lightning Network is ilyen sokat elvisz az onchain tranzakciókból? Vagy egyszerűen csak már nem használják annyian a Bitcoint mint a tavaly év végi hypeban?
A kérdésre a számok szintjén nem könnyű válaszolni. A technológia váltások okán olyan szinten változott a Bitcoin blokklánc számos paramétere, ami nehezzé teszi az objektív mérést. Egyrészt a tavaly évvégi nagy mempool krízis kapcsán – szerencsére – nagyon sok üzleti szereplő fogott neki a batched transaction technológia implementálásának, amivel nagyon sokat nyert a hálózat. Ennek viszont elkerülhetetlen eredménye, hogy drasztikusan visszaestek darabszám szinten a tranzakciók (lévén hogy batchelve vannak). Ezen anomálián hivatott valamelyest javítani az https://outputs.today oldal, ahol megtekinthető az egy tranzakcióra jutó (batch) outputok aránya blokkonként. Jól látható, hogy ez az érték az elmúlt egy évben folyamatosan növekedett. Ám az outputs nézet azt is elárulja, hogy output darabszámban inkább a csökkenés a jellemző:
Az elmúlt 2 hónapban stabilan stagnál a blokkonkénti outputok száma 3000 és 4000 között, ami jól láthatólag lényegesen alacsonyabb a tavalyi adatoknál. Nyilván itt is könnyen lehet levonni azt az elhamarkodott következtetést, hogy “a Bitkojin halott, nézzél oda, nem is használják…”, de valójában szintén körtét hasonlítunk össze almával. A tavalyi év szinte folyamatos mining fee krízisének köszönhetően nagyon ritkán adatott meg a lehetőség a gazdaságos utxo konszolidációra (amikor a szétszórt apró utxokat egy nagy gyűjtőcímre utaljuk), emiatt jelentősen szétforgácsolódott az egész hálózat. A SegWit protokollnak és az olcsó költségeknek köszönhetően azonban nagyon sokan mozgatták el a coinjaikat új SegWit addressre, mely során lényegesen le tudott csökkenni a blokkonkénti outputok száma. Az sem utolsó szempont továbbá, hogy egy medvepiacon kevésbé van nagy forgalom, hiszen a legtöbb felhasználó inkább csak HODLolja a vagyonát és pihentetve várja azt, hogy újra kivirágozzon a piac.
Az UTXO konszolidáció egyébként jól tetten érhető a következő ábrán is:
Az UTXO konszolidáció jó dolog… Addig érdemes megtenni, amíg még ennyire olcsó egy-egy tranzakció. Ha felemelkednek a tranzakcióköltségek és valaki úgy próbál bitcoint mozgatni pl tőzsdére, hogy az számos apró darabban található meg a pénztárcájában, akkor jöhetnek a problémák és az extrém magas txfee-k, hiszen hiába utalod el egyszerre a bitcoinjaidat, ha minden egyes UTXO-t külön kell aláírni, így valójában olyan (költség szempontból), mintha párhuzamosan több tranzakciót futtatnál.
Még a végére egy gondolat az NVT ratio kapcsán is: a 14 napos mozgóátlag továbbra is nagyon magas, éppen átlépte a 150 pontot… Ezen mutató alapján a Bitcoin árfolyama továbbra is túlértékelt. Szintén erről tanúskodik az a tény is, hogy az árfolyam továbbra is hatékonyan menetel lefelé a magas szimpatikus kis csatornájában. Azt inkább le sem írom, hogy a csatornának (ék alakzat), hol van a csúcsa, mert lehet, hogy néhányan helyből kapnának szívrohamot…
Source: Variance